Ádventi várakozás otthon

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk.

Pilinszky János

Nem, nem a gyertyagyújtással vagyok elkésve, csak a blogbejegyzéssel. A fotó még előző héten készült, vasárnap már én is a másodikat gyújtottam. Az idén nem kerítettem nagy feneket az ádventi koszorúkészítésnek; előkaptam a tavalyit, piros gyertyákkal és néhány piros kiegészítővel megújítottam.

A karácsonyi kaktusz nem bírt karácsonyig várni, már most virágba borult. A múlt télen már nem akart virágozni, ezért mérges lettem és tavasszal kipenderítettem az erkélyre. Ott is hagytam egészen az első fagyokig, úgyhogy kapott  bőven tűző napot, esőt, szelet meg mindent. "Ha elpusztul, elpusztul, miért nem virágzik nekem?!" 

Mostanában olvastam a Kertbarát magazinban, hogy ki lehet tenni a szabadba, de semmiképpen sem a tűző napra. Még jó, hogy a kaktusz ezt nem olvasta! Mikor behoztam kiengesztelt gyönyörű virágaival, így most újból a szoba dísze.

Az angyalkák csere-bere útján kerültek hozzám. Ritkán veszem körül magam ilyen kis puttókkal, de így karácsony táján valahogy pozitívan hat rám gyermeki bájuk. 

Az üvegburáról "itt" írtam korábban, a hármas gyertyatartó az adományboltból jött velem haza és itthon kapott fehér színt.

A nagy üveg és a teteje most találtak boldogan egymásra. Amikor az üvegfedelet lomiztam, már akkor az volt a tervem, hogy keresek hozzá egy befőttes üveget és milyen szuper dekorációm lesz fillérekből. Csak arra nem gondoltam, hogy hiába keresgélek egyre nagyobb üvegeket, a befőttes üvegek csavaros szája szabvány méret és az én üvegtetőmhöz mind kicsi. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a tervem kudarcot vallott.

Az adventi dekoráció készítésekor eszembe jutottak a verőcei ház kiürítésekor a kamrából előkerült régi befőttesüvegek. Ezeknek nem menetes a szájuk és a formájuk is kicsit más mint a maiaknak. Talán emiatt a másság miatt tetszettek meg nekem, és nem engedtem kidobni őket. Most hirtelen ötlettől vezérelve sorban rájuk próbálgattam az üvegtetőt, mint mesebeli királyfi az üvegcipellőt. Lám megtaláltam az én Hamupipőkémet! Csillogó karácsonyi díszekkel megtöltöttem és úgy örültem neki, mint egy gyerek!