2020. április 28., kedd

Vesztegzár alatt


Most, amikor beütött a járvány, és korlátozások szabnak határt a szabad mozgásnak, igazi kincs a kert. Szabadlevegőn lehet lenni anélkül, hogy magunkat vagy bárki mást veszélybe sodornánk. A kerti munka határozottan csökkenti a stresszt és kikapcsolja bennem a pánikgombot, amit a nagyvilág híreinek olvasása benyom. 



Utoljára 2018 őszén írtam a kis kertrészemről, amikor a téglautakat megépítettük. Tavaly elkészítettük a hozzá tartozó kis téglateraszt is, és fokozatosan egyre több növényt igyekeztünk az utak által határolt ágyásokba telepíteni.


Annak ellenére, hogy saját területemen sok díszfát ki kellett vágni (sajnos a tuják, a hamis ciprusok, és a csüngő ágú barkafűz is megbetegedett) az én kicsi kertrészem egyre árnyékosabb a szomszédok és édesapám óriásira nőtt 30 éves fenyői és cseresznyefái miatt. Napsütést szinte csak a déli órákban kap, úgyhogy ehhez kellett igazítani a beültetést. 


Tulajdonképpen megbékéltem vele, hogy nem lesz itt nagy zöld pázsit, helyette árnyéktűrő növényekkel igyekszem zöldet varázsolni magunk köré. 



 

Gyere velem, egy kis virtuális sétára, körbevezetlek a kertemben!

A lépcsőtől az út a rózsakapu alatt fut végig az oroszlánlábas padig, ami májusban lesz igazán látványos, amikor a kaput beborítják a rózsák. Most egy új szerzeményű hortenziában lehet  itt gyönyörködni, mert egy tavalyi példányt sajnos pótolnom kellett.





Nagy kedvencem balra, a kőfolyam mellett cseperedő japán juhar, születésnapi ajándék volt egyik évben a gyermekeimtől. Bordó levelének jó kontraszt az ezüst hamvaska. 

A padtól jobbra, a tiszafa és a sárgabarackfa  környékén egy kis erdőszéli hangulatot csempésztem a kertünkbe. Itt szabadon nőhet a vérehulló fecskefű és az ibolya, de van itt árvacsalán, kereklevelű kapotnyak és páfrányok is. A dézsatavat kivágott- kiásott farönkök veszik körbe.






A padon pihenve belátni a kertrészemet ami nem nagy, kb. 80 négyzetméter. 



A padtól elfut az út a kis teraszig. A bontott téglák között burjánzó fű, százszorszép és ibolya erősíti azt a romantikus-rusztikus hatást amit úgy szeretek. Az út már most úgy néz ki, mintha nem két éve, hanem évtizedek óta erre kanyarogna.





A terasz szélén fűszernövények nőnek; több féle menta, oregánó, citromfű és levendula. Két okból kerültek pont ide; ez a rész, ami a kevés napsütésből a legtöbbet kapja és nagyon szeretem felszabaduló illatukat, amikor hozzájuk érünk.



A kerítés mellé japán dérbabér, aranyvessző, korallberkenye, kecskerágó, madárbirs, cserszömörce lett telepítve, amik reményeim szerint hamarosan dús sövényként eltakarják a nem túl dekoratív vaskerítés látványát.

 

Ebben a középső virágágyásban, amit körbejártunk nyílnak a tulipánok, amit tavaly ősszel ültettem először a kertembe. Tovább sétálva az úton visszajutunk a kiindulási ponthoz.
















Ez még nem az álomkert. Célom, hogy legyenek egészséges fák, sok cserje, évelő és egynyári növény,  köztük sok madár, rovar, mókus és sün. Ha tyúklépésben is, de kertem határozottan ebbe az irányba halad. "Csak az a szép zöld gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni!" Vagy talán mégsem?

Remélem jól érezted magad nálam, gyere máskor is, szívesen látlak!


Nagyításhoz kattints a képekre!

Kérlek adj hangot tetszésednek, írj nekem bátran, ha máskor is szívesen olvasnál erről! Kövesd a  Lady And Mirror facebook oldalát, akkor mindig képben leszel. Inspirációimat megnézheted Pinteresten. Örülök, hogy itt jártál, oszd meg másokkal is az élményt! Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése