2016. január 13., szerda

Carrie, a hosszú lábú extravagáns



Nem szívesen dugom ki az orrom ilyenkor mikor kinn hideg van, borongós, ködös az idő és hamar sötétedik. Szeretek otthon bevackolódni,  puha anyagokkal, meleg színekkel körbevenni magam. Nem véletlen, hogy éppen most fogtam hozzá ennek a szőrmés lerakóasztalkának az elkészítéséhez. 

Maximálisan újrahasznosított darabról van szó. Valami konyhai ülőke, bárszék lehetett boldog ifjúkorában, amit lomtalanításkor kihajítottak, én pedig  felkaptam és hazavittem. Eredetileg csak a lábait akartam felhasználni egy másik projekthez, mert olyan formásnak találtam őket. De hiába feszegettem, hiába hívtam fiatal férfi izmokat is segítségül, nem adta magát. Roncsolás nélkül nem lehetett leszedni, módosítani kellett a tervet. 




Kifundáltam, hogy szőrmével fogom bevonni a tetejét és a ronda ülőkéből különleges lerakóasztalkám lesz.




Már egy ideje figyelgettem a szőrme-műszőrme kínálatot, de túl drágának találtam. Aztán belefutottam egy akcióba a használtruhaboltban. Féláron kínálták a bundákat és egyéb szőrméből varrt ruhadarabokat, ezért lecsaptam erre a barna, puhaszőrű mellényre ezer forintért.



Mikor nekiláttam a munkának kicsit lecsiszoltam az ülőke lábait, majd maszkolószalagot ragasztottam mindegyikre, hogy szép fehér zoknikat festhessek rá, ami kicsit bohókássá teszi majd az új asztalkámat.





Mikor a zoknikkal kész voltam, lefestettem az alját is fehérre, majd a lábak lakkozása következett.




Másnap a festék és a lakk száradása után jöhetett a kárpitozás. Ez kicsit nehezebben ment mint gondoltam. A mellény hátából kiszabtam a szükséges méretet, de bélését nem távolítottam el, úgy gondoltam, hogy a használat során ez alulról védi, strapabíróbbá teszi a szőrmét. Az ebből adódó vastagság azonban megnehezítette, hogy a sarkoknál, a lábak körül szépen el tudjam dolgozni az anyagot. 


Végül mégiscsak ráimádkoztam a bundáját, ami olyan selymes, hogy - ne nézzetek bolondnak - de állandóan tapogatom, simogatom.



Hosszú lábai és extravagáns külseje miatt a Carrie nevet kapta tőlem (ti: Carrie Bradshaw - Szex és New York). Több mindent rápróbáltam, egész fotósorozatot készítettünk róla. Szuper vagy Carrie!





...és akkor jöhet az elején említett bevackolódás. Hozzávalók: kényelmes hintaszék, puha párnák, néhány jó könyv, egy csésze  forró tea vs. egy pohár jó bor és egy praktikus, szép asztalka, hogy mindez karnyújtásnyira legyen ... nincs is ennél jobb ilyenkor télen!


Nagyításhoz kattints a képekre.

Megnéznéd hogyan újítottam fel a hintaszéket, hogyan készült a szarvasmintás párnahuzat? Kíváncsi vagy a szőrmés párna történetére, vagy miért került sapka a teáskannára? Kattints a linkekre!

Kérlek adj hangot tetszésednek, kövess  Lady And Mirror facebook oldalán vagy Pinteresten, oszd meg ismerőseiddel vagy írj nekem! Köszönöm!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése